Nagyon sok jelenet üti meg a szememet, ahogy az utcán sétálok, vagy a játszón töltöm az időt a fiammal.
Az egyik, ami nüansznyinak tűnik, ámde szerintem nagyon fontos, hogy tudjanak róla a szülők, h lehet ezt másképpen is; az az orr és száj megtörlése.
A jelenet az, mikor a szó nélkül, gyorsan, néha durván törlik a gyermekek száját vagy épp orrát. Picikét és nagyokét egyaránt. Legyen az nyál, fagyi, vagy homok, csoki, vagy az orrból a takony. 🤧
A gyerek ellenkezik, a nagyobb elfut, sokszor sírni kezd, ahogy hirtelen közelítünk. Hadakoznak a szülővel. Velünk is így csinálták, emlékszem, tanult mintát viszünk tovább, ámde felülírhatót. 🙌
Ennek nem kellene így lennie. Mit tehetünk? Látjuk, h folyik az orra gyermekünknek. Menjünk oda hozzá, guggoljunk le elé, h lásson, mutassuk meg a zsepit, és kezdjünk kommunikálni! “Várj egy pillanatot, megtörlöm az orrodat a zsepivel, mert folyik.”
Figyeljünk, h ne takarjuk el a szemét.
Képzeljük a kicsi gyerek helyébe magunkat, h hirtelen a semmiből, hátulról, a szemünkbe, orrunkba kapnak, megszorítják, elengedik, mehetsz tovább. Nagyon rossz érzés. Persze, h menekül, sír. Figyeljünk, h egyszerre csak egy valami legyen “befogva”. Ha az orr, akkor a száj, szem “tiszta”. És így tovább. Tartsuk tiszteletben emberi mivoltukat. Ha ezt egészen kicsi kortól így csináljuk, megtanítjuk, melyik az orra, a zsepi vagy az Orrszi-porszi, nagyobb korban elegendő csak annyit jelezni, h “Orrod törlöm”, és automatikusan együttműködik a gyermek, nincs feszülés, természetes folyamatát válik. Igen, a pár napos, hetes, hósnál is működik. Az a legjobb, ha a legelejétől így állunk hozzá, így nagyobb korban már észre se vesszük, h ez akár feszültségforrás is lehetne. Ugyanígy minden mással. Kommunikálva, előre jelezve. Nem kapkodva. Ha naggyal kezdjük megpróbálni, guggoljunk le magyarázzuk el, mit szeretnénk változtatni, és építsük újra. A negatív élmények miatt talán beletelik pár alkalomba, mire könnyedek lesznek ezek a dolgok, de megéri. 🙂
Előző bejegyzés 
Szólj hozzá