KELL?
Kell, csak nem mindegy hogyan. Elvárható-e egy begeteskedő babától kis és nagy gyermektől, hogy levegőzzön aktívan?
Lázas, hányós, kedvetlen, erőtlen gyermeket nem kell felöltöztetni, és vinni. A legyengült gyermekeknek a szüleikre és az otthon melegére van szükségük. Sokszor amúgy a hirtelen jött betegeskedéssel tudattalanul is töltekezési időt pótolnak és picit azt üzenik nekünk (hangoztatom, h tudattalanul): “Lassíts, figyelj rám picit, kicsit bújjunk, öleljünk, legyél közel hozzám, hadd töltekezhessek belőled.”
Szóval, igen, a lázas, legyengült gyereknek anya/apa ölelő karja, figyelme kell. Nem pedig játszizás, séta, programok, emberek, stb.
A levegőzés azonban megoldható és kell is. Naponta 4-5x 10 percekre jól bebugyolni a gyerekeket, bebujni a takaró alá, és szellőztetni. 1-2 perc nem számít szellőztetésnek. Rengeteget segít a beteg gyereken a gyakori, hosszú szellőztetés, levegő csere.
“Hogy lesz ez 4-5? Hát, ez rengeteg.😲”
Reggel keléskor, majd első levegőzős időben, amikor amúgy mennétek, majd a 2.-ban, és végül este. Ez bőven elég; ha van még 1, grátis. ❤️
De ahogy elmúlik a láz, hányás, erőtlenség, FOKOZATOSAN felépítve, kerülve a játszikat még, el lehet kezdeni a tüsszögő, köhögő gyerekkel is a levegőzést újra. A levegőztetett gyerekek általában könnyebben, gyorsabban gyógyulnak, ha az fokozatosan van felépítve. 💪❤️
Előző bejegyzés 
Szólj hozzá